Gépek nélkül sokkal fárasztóbb volt a munka.
A szántás gépek hiányában állati és emberi erő segítségével történt. A lenti, 1922-es képen látható szántóföld a mai Hármashatárhegyi repülőtéren, szemben az Újlaki-heggyel helyezkedett. A kép jobb alsó sarkában egy régi budapesti határkő figyelhető meg.
Ritka pillanatok egyike volt az, amikor megpihentek az emberek. Az alábbi, 1936-os képen éppen ez történt.
Az alábbi kép 1965-ben készül Vassurányban. A Magyar-Szovjet Barátság TSz-ben dolgozók bizony kézi kaszával, verejtékes munkával végezték az aratást az esőzések után, a víz borította szántóföldön.
Ahhoz, hogy a kaszával hatékonyan lehessen dolgozni, időről időre meg is kellett élezni. Ennek folyamatát láthatjuk a következő fotón.
Jóval kevesebb mindent hoztak be annak idején külföldről, kiváltképp a zöldségekre igaz ez. A következő képen épp a magyar sárgarépát szedik Székesfehérváron a dolgos kezű asszonyok a Szabad Élet TSz-ben 1965-ben.
Akár ideálisak voltak a körülmények, akár nem, a munkát el kellett végezni a földeken. A lenti képen a Magyar-Szovjet Barátság Tsz lovaskocsija látható Vassurányban, 1965-ben.
Ma már sokan mulcsolással védekeznek a gyomok ellen, de akkoriban ez még nem volt bevett szokás, pláne nem nagyüzemű termelés esetén. A következő képen a Hunyadi TSz paradicsomkapáló brigádja látható 1968-ban.
A télire prizmába rakott burgonyát tavasszal válogatták az asszonyok. A lenti képen a Béke TSz dolgozói végzik ezt a műveletet 1969-ben.
Következő képünkön Nyáregyházán, a Béke TSz dolgozói „bontják” a szalmakazlat. 1969-et írtunk ekkor.
A lenti képen a Hunyadi TSz dolgozói sürögnek-forognak. Az üvegházban nevelt paprikapalántákat ültetik ki hollandi típusú melegágyakba 1970-ben.
A vecsési savanyúkáposzta még a mai napig jó hírnévnek örvend. Az alábbi képen 1971-ben az az Ezüstkalász Tsz. káposztaföldjén gyűjtik be a termést a munkások.
Nyitókép forrása: FORTEPAN / Vincent Till Baumgartner